A numizmatika olyan segédtudomány, amely a különféle pénzek és pénzrendszerek kialakulásával, a pénzhasználattal, a pénzveréssel és ezek történetével foglalkozik. Manapság már egyre többen foglalkoznak pénzek vizsgálatával, gyűjtésével mind hobbiból, mind megélhetés szintjén. Köszönhetően az internetnek, és a numizmatikai webshopoknak, honlapoknak, ma könnyebb belefogni a pénztörténetbe, mint valaha. Ennek ellenére nem árt, ha tisztában vagy a tudomány alapfogalmaival, ezeket fogjuk röviden bemutatni.

• Előlap: a pénzeken a pénzverési joggal rendelkező uralkodó képét vagy az állam címerét tartalmazó oldal.
• Hátlap: a pénzeknek általában írást tartalmazó hátoldala.
• Palást: a pénzérme éle, oldala, amely lehet sima, de gyakran valamilyen díszítéssel van felvértezve.
• Névérték: az az érték, amelyet a kibocsátó a pénzen feltüntet.
• Fémérték: a pénzben lévő nemesfém forgalmi értéke. A pénzverés jövedelmezősége érdekében a fémérték általában a névérték alatt maradt. A modern pénzek fémértékét a nemzeti bankok aranykészletei jelentik.
• Értékpénz: azok a pénzek, amelyek névértéke és fémértéke megegyezik.
• Nyerssúly: az érme teljes súlya.
• Színsúly: az érmében lévő nemesfém súlya grammban kifejezve.
• Forgalmi súly: az a legkisebb súly, amellyel az érme még forgalomban lehet. Ha az érme súlya a kopás miatt a forgalmi súly alá csökken, bevonják.
• Számítási pénz: a pénzforgalom és a számolás megkönnyítése érdekében a középkorban használatos számítási egység, amely nem konkrét pénzérmét jelentett, hanem annak valamekkora többszörösét.
• Szükségpénz: rendkívüli esetekben, forgalmi pénz hiányában, szükségből készített, pénzt pótló, különféle anyagú (fa, bőr, fém, papír) pénzpótló darabok, amelyeket a körülmények rendeződése után beváltottak. Gyakran háborús időszakban alkalmazták.